From:
Website:
E-mail: Tisztelt Cím!
Fel kívánom hívni a figyelmét arra,
Véleményem szerint munkaegészségügyi és emberi jogi
vészhelyzet állapotában élünk és dolgozunk ma
Magyarországon!
Egy multinacionális vállalatnál a Visteon Székesfehérvárnál
történteket és az annak kapcsán folytatott eddigi hatósági
eljárások részleteit írom le ebben a levélben.
-----Meghívok minden érdeklődőt a Székesfehérvári munkaügyi
bíróságon 2007 11. 08.-án 14óra 30 perckor kezdődő
tárgyalásra. A tárgyaláson fel kívánom vetni a
Visteon székesfehérvári gyárában illegálisan alkalmazott
veszélyesanyaggal, alkalmatlan
védőeszközben végzett munka és a határozatlan idejü
munkaszerződéssel rendelkező dolgozók
kölcsönzöttekre való kicserélésének problémáját. Ebben a
levélben-meghívóban mindkettő témáról
olvashat a tisztelt érdeklődő.
-----Ebben a levélben állítások is szerepelnek. ezen
állítások bizonyítékául szolgál Az ÁNTSZ 2002.04.03.-án
készült 1118-2/02 számon iktatott jegyzőkönyve, a Visteon
által kiadott 2002.Május 14.-i munkabaleseti jegyzőkönyv, a
Visteon által 2002.03.18.-án készített meghallgatási
jegyzőkönyv, a Székesfehérvári Városi Bíróság
6.Bp.944/2006/3. számú végzése.
-----Köszönetet mondok Soros Györgynek, amiért alapítványának
segítségével lehetőséget adott A Szemtől szemben a
történelemmel és önmagunkkal című könyv
kiadásához.Nagyon sokat tanultam belőle.
-----Egyéb irodalom az ügyről:
Népszabadság 2005.03.12 Hétvége. 7.old. munkasmeltosag c. írás
Magyar Demokrata 2005.3.03. 46.oldal Védelem nélkül a
munkahelyeken c. írás
Fejér megyei Hírlap 2004.9.28 Jogvédőknek is szól, valamint
a Leszegte fejét a méltóság? c.írások.
Az MTV1. és a Kossuth Rádió riportjai, amelyek elérhetőek a
munkasméltosag honlapon -ha épen él-, bár ezt a honlapot már
többször is előzetes figyelmeztetés nélkültörölték!! Ezek az
anyagok, és az ügyben született hatósági iratok, az én
lakásomon is
megtekinthetőek mobil: 06/30/263-99-35

-----Ez az írás azt szeretné elősegíteni, hogy a Magyar munkások
meg tudják és meg akarják vizsgálni viszonyukat a
multinacionális
munkaadókkal, a mai munkaegészségügyi és munkajogi viszonyok
tükrében.
Segíteni akarom azt ,hogy feltudják ismerni a bennük rejlő
passzivítást ,cinkosságot, ,hogy fel tudják ismerni a bennük
talán mélyen eltemetett bátorságot. Fel kell ismerniük, hogy
állampolgári, emberi jogaik értéknek tekintendők és ezeket a
jogokat aktívan óvni, védeni kell!
A munka világában manapság történő jogsértéseket , még a
legsúllyosabbakat is, akkor is , ha a Visteon
multinacionális vállalat követi el azokat, fel kell tárni,
közzé kell tenni, el kell
ítélni. Az a veszély, hogy ezeket a jogsértéseket manapság
már természetesnek tekintjük. Azt is el akarom érni, hogy a
Magyar jogrend, igazságszolgáltatás ítélkezzen az általam
feltárt jogsértésről.
-----Az orvosi kísérletek alanyait már óvja az ENSZ
határozata. 1946-47-ben, Nürnbergben került sor az ún.
„orvosperre”, amely a náci orvosok holokausztban végzett
tevékenységét volt hivatva tárgyalni.
Robert H. Jackson amerikai bíró a vád nevében a következőket
mondta: „A bűnök, amiket elbírálnunk és büntetnünk vagyunk
hivatva, oly ördögien kiterveltek, megfogalmazottak, oly
gyűlöletesek és pusztítóak voltak, hogy civilizációnk nem
engedheti meg azok ignorálását, mert megismétlődésüket nem
élné túl”. Az első tárgyaláson huszonhárom vádlott állott a
bíróság előtt. Tizenhatot találtak bűnösnek, hetet halálra,
ötöt életfogytiglani, kettőt huszonöt évi, egyet tizenöt évi
és egyet tízévi börtönre ítéltek.
A tárgyalások tanulságaként a bíróság a hippokratészi
kötelezettséget nem találta elegendőnek az orvosi kísérletek
alanyainak védelmében. Ehhez a kísérleti alanyok emberi
jogainak védelmét szolgáló külön etikai törvénytár
megalapozását tartotta szükségesnek. Tíz vezérelvet
fogalmaztak meg, mindegyikük középpontjában a kísérleti
alany állt. A tíz alapelv a következőkben foglalható össze:

1. A kísérleti alany teljes tájékoztatása és a kísérlethez
való önkéntes hozzájárulása elengedhetetlen.

2. A kísérlet eredménye a társadalom számára hasznos és más
módon el nem érhető kell legyen.

3. A kísérleteket állatkísérletek előzzék meg.

4. Azok nem okozhatnak sem fizikai, sem mentális ártalmat.

5. Nem vezethetnek a kísérleti alany halálára vagy
megnyomorítására.

6. Esetleges veszélyük nem haladhatja meg a várható pozitív
eredmény értékét.

7. Az esetleges ártalom kezelésére előre fel kell készülni,

8. A kísérleteket csak tudományosan kellően felkészült
kutatók végezhetik

9. Az alany kívánságára a kísérletet bármikor azonnal abba
kell hagyni.

10. Ha a kísérlet közben, annak folytatását a kutató
veszélyesnek tartja, azt azonnal be kell szüntetnie.

Ez a nürnbergi perből született kódex örökre megváltoztatta
az embereken végzett orvosi kísérletek gyakorlatát, azok
elvárásait és megítélését.
A Nürnbergi Kódex elveit nem foglalták nemzetközi
szerződésbe, kivéve annak első pontját, mely az Egyesült
Nemzetek állampolgári és politikai jogokról szóló
megállapodásának részévé vált.
-----Ezek a pontok egyáltalán nem érvényesek a normál
munkaidőben technológiai kísérletek végrehajtására
kötelezett Magyar munkásra? A hatóságok szerint a
bejelentetlen veszélyes anyaggal, alkalmatlan
védőeszközökben végeztetett kísérlet manapság jogszerű!
(határozatuk szövege szerint: az előzetesen elvárható
gondosság elvének megfelel. -a határozat nálam
megtekinthető-horgosi Imre)) a bejelentetlen veszélyes
anyagokkal, három, különböző fajta, később a Visteon által
munkanbaleseti jegyzőkönyvben elismerten alkalmatlan
alkalmatlan védőeszközben végrehajtatott technológiai
kísérlet! Úgy, hogy ÁNTSZ jegyzőkönyvvel bizonyítottan nem
végezték el a kötelező előzetes kockázatfelmérést. Nem volt
előzetesen, amúgy jogszabály szerint kötelező munkavédelmi
oktatás. Talán e bizonytalan jogi státus teszi lehetővé,
hogy a Visteon multinacionális vállalat bennünket Magyar
munkásokat csak egy személytelen tárgyként kezelt, nem adta
meg a törvényes szabadságnapjainkat sem ( a törvényesen
járó szabadságnapokért vívott eredményes harcomat
,levelezésemet elolvashatják a munkasmeltosag honlapon)
A Magyar állam véleményem, szerint nem egycsapásra pusztítja
el a demokráciát hanem lépésről lépésre. Amikor már többen
is rádöbbennek a veszélyre, akkor már késő.Ezek a lépések az
időhúzást szolgálják, a figyelemelterelést. Felmentik a
gondolkodás alól azokat, akik amúgy sem akarnak
gondolkodni.Véleményemszerint a törvényes jogokat háttérbe
szorító Magyar állam tudatosan törekedik arra,
hogy kiküszöbölje a a gondolkodást.
Hangsúlyozom, az egyetlen dolog amitől félnem kell, az az
indokolatlan félelem ami sok más munkástársamban megbénít
minden szükséges erőfeszítést! Véleményem szerint a
hatóságok a történtek szisztematikus tagadásában, a
törvények elvetésében érdekeltek . Arra a következtetésre
jutottam,azt gondolják, az emberek nem kitartóak,
nem elkötelezettek, egyoldalúvá kell tenni őket, akik elviselik,
ha a hatóságok a törvényeket gátlástalanul figyelmen kívül
hagyják.
A Magyar állam véleményem szerint nem bírta levetni a múlt
fasisztoid szellemiségét, és Csipkerózsika álmából
felébredve ott folytatja, ahol 1944-ben abbahagyta! Azokban
az időkben szolgáltatta ki polgárait idegen hatalomnak.
A Magyar hatóságok ezen eljárása szerint megszüntek azok az
egészség és emberi jogok megóvásához szükséges jogok
amelyeket alkotmányunk ma garantál.
A Vasas szakszervezet részéről (amelynek a történtek
idejében tagja voltanm) ezeket a lépéseket a
hallgatás bátorítja. Nem tanultak semmit a történelemből, ha
azt hiszik, az eszméket meg lehet semmisíteni. A
tapasztalatok az emberek tetteiből származnak, de csak akkor
lesz valódi értelmük, ha az emberek a saját életükben a
gyakorlatba is átültetik amit helyesnek tartanak. A vágy,
hogy az ember olyan jól élhesse az életét ahogy tudja,
biztonságban végezhesse a munkáját , nem ítélhető el. A
kisemberekről beszélek, a munkások tömegeiről, akiket
felmentenek a gondolkodás terhe alól, mert képviseleti
szerveik passzívak. A munkások többsége nem akar jelenleg
alapvető dolgokról gondolkodni. Lefoglalja őket a folyamatos
változásokkal,válsághelyzetekkel való küzdés,nem
gondolkodnak azokról a negatív folyamatokról , amelyek
körülöttük történnek.Nem tudják pontosan hogyan és mit
tegyenek.A sorban tapasztalt változások mindíg rosszabb
helyzetbe sodorják őket, de csak egy kicsit rosszabba az
előzőhöz képest. Egyedül nem akarnak cselekedni, de még
beszélni sem.
Kint az utcán a nagy közösségben mindenki boldog? Bizalmasan
beszélgetnek kollégáikkal, ismerőseikkel, akik hasonlóan
éreznek: de mit tesznek? Mondhatod, hogy ezek a változások
ide vagyoda fognak vezetni, de nem tudod bizonyítani. Ez a
kezdet, igen, de nem tudod a végét. Az pedig világos,a
munkások számára, ha tenni akarnak valamit, már felforgató
elemnek számítanak. Ezért csak várnak, várnak. De az
önbecsapás terhe számomra már túl nagy lett. Rájöttem, hogy
sokminden elromlott és minden az orrom előtt történt. Most
egy olyan rendszerben élek, amely véleményem szerint nem
felel a tetteiért.
Most már napról napra könnyebben élünk együtt az új
törvénytelenséggel? Most már elfogadunk hasonló dolgokat
amiket eleink elfogadtak 1944 táján a fasisztoid
szellemiségükkel? Még nem késő! Nem kell megalkudnunk!
Felelősség terheli az egyént abban hogy mikor emeli fel a
szavát? Milyen módon? A történtek szerint a Magyar állam tud
akkora erőt gyakorolni a Visteon vállalat érdekében, hogy a
fennálló törvények ,és az alapvető emberi jogok háttérbe
szoruljanak? Véleményem szerint igen. Meg kell mutatnom
fenntartásaimat, mégpedig nem
a jövőben, hanem most. Véleményem szerint
visszataszító dolgot próbálnak takarosan a szőnyeg alá söpörni.
Legtöbben a munkaadójuk érdekeire hivatkozva hárítanak el
maguktól mindenféle személyes felelősséget
a cselekedeteikért, amelyeket egy olyan szervezet nevében
követtek el amelynek természetét megtapasztalhatták már.
Ezzel válnak véleményem szerint személyükben becstelenné. Ha
a munkaadó érdekeinek megfelelően cselekednek, megtartják
állsukat,de véleményem szerint a Visteon ügy szereplőinek
nincsen joguk a törvényeket semmibe venni. Nem szabadna bűnt
elkövetni a Visteon gazdasági hatékonysága, a technológiai
kísérletek gyors elvégzése érdekében.
AZ A VÉLEMÉNYEM, ezeknek az emberekenek a nézőpontja szerint
a szerintük kissebbik rosszat kell választani, nem lehet a
kísérleteket hátráltatni azzal, hogy előzetesen a dolgozó
egészségének veszélyeztetése nélkül elvégezzék a védőeszközök
kiválasztását szolgáló kísérleteket és ugyancsak törvényes
kötelezettségeiknek megfelelve, elvégezzék a dolgozó
előzetes tájékoztatását a munkabaleseti oktatás során,
valamint az előzetes kockázatfelmérést. Ha az ügy szereplői
megtagadták volna a bejelentetlen, tehát illegálisan
alkalmazott veszélyes anyaggal végrehajtott kísérletek
elvégeztetését, érte volna őket hátrány? Ha a Magyar
jogiszervezetek a törvények figyelembevételével vizsgálták
volna meg az ügyet és hozták volna meg állásfoglalásaikat,
érte volna azokat hátrány? Nyilvánvalóan abban bíztak és
biznak a mai napig, szőnyeg alá tudják söpörni a
törvénysértéseket.
Amit a jelenlegi állam számunkra munkások számára előír az
számomra nem fogadható el- a passzív, beletörődő gyenge
munkás felel meg céljaiknak. Ez lojális egyetértést kívánna
egy olyan irányvonallal, amellyel demokráciában hívő
tisztességes ember nem érthet egyet.
Mi a kissebbik rossz problémája? Milyen megfontolások
szándékok befolyásolták a hatóságok döntéseit? Lehet-e a
törvényekben megfogalmazott elveket szembeállítani a Visteon
multi profitérdekeivel? Ez lenne a pozitív törvénysértés ami
indokolt?
Franklin D. Roosewelt mondta az amerikaiaknak az 1930-as
években, hogy az egyetlen dolog amitől félnünk kell,az a
félelem maga. Miért fontos kiállni a jogainkért? Vajon
mindíg meglesz a hatalom mámora amely növekedni fog és egyre
kifinumoltabbá válik? A munkások tömegeiben férfiak és nők
állnak, különbözőek és különfélék, néhányan közülük bátrak,
néhányan gyávák, néhány már csak úgy tud gondolkodni,
ahogyan hagyják neki. Az a véleményem: Magyarország a
totalitáriús állam irányába halad ismét. Ha egy
állampolgár tisztességes akar maradni maga és mások előtt,
válhat-e passzív cinkossá? A mai rendszer bármelyik döntése,
cselekedete a munkások jogainak csorbítására, véleményem
szerint nagyon kevés
ellenállásra talál, így a rendszer a következő lépéssel
mindíg egykicsit messzebbre mehet.Az egyén kötelessége
leírni az eseményeket, bírálni azokat. Látszólag
jelentéktelen kicsi
jogsértésekt is bírálni kell, mert később nagyobbakhoz
vezethetnek.

-----Véleményem szerint az eddig az üggyel foglalkozó ügyészség,
bíróság,Gazdasági Minisztérium, Munkaügyi miniszter
cinkosak abban, hogy az alábbi jogsértést szőnyeg alá
próbálják sÖpörni.
2007 Nov. 8.-án 14 óra 30-kor a
székesfehérvári munkaügyi bíróságon lesz a következő
tárgyalás. Szívesen látok minden érdeklődőt.


----------------Az ügy leírása a GKM által, Horgosi Imre
megjegyzéseivel
kiegészítve:
> Ügyvéd úr által átadott dokumentumok leírása szerint
ügyfele 2002. márciusában ún. piston lemosást végzett napi
3x10-15 perces
időtartammal kompresszor gyártó gépsor három napon át zajló
kísérleti üzeme során. Az alkalmazott védőkesztyűk (három
különböző típusú védőkesztyű. Horgosi Imre) a használat
során alkalmatlanná váltak munkavégzésre. Ezt
követően egy harmadik pár kesztyű került kiválasztásra,
amelynek harminc percen át ellent kellett volna állnia az
oldószer hatásának. A munkafolyamat vége felé a dolgozó
enyhe bőrirritációt szenvedett el.
Az enyhe bőrsérülést a járó-beteg ellátásban szakorvos látta
el. Adolgozó sérülése begyógyult, a sérülésből eredően
betegállományban nem volt. A dolgozót nem kényszerítették
hasonló művelet elvégzésére a
vállalatnál töltött további idő alatt. A dolgozó kárigényt
nemjelentett be, illetve nem érvényesített.

Az elvégzett vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a
bejelentés idején az ügy a magyar törvények szerint már
elévült,( a munkaügyi bíroság eljárása azóta is folyik, így
mivel ez az eljárás az elévülést halasztja, az ügy nem évült
el -Horgosi Imre) továbbá az, hogya baleset idején a
vállalat középvezetői nem jártak el a
tényleges veszélyhelyzetnek megfelelő legnagyobb
gondossággal, körültekintéssel a gépsor kísérleti
beüzemelése során( nem végeztek előzetes egyébként kötelező
munkabaleseti oktatást ahol előzetes beleegyezésemet kellett
volna írásban kérniük arról, hogy hozzájárulok ahoz, hogy
előzetes kockázatfelmérés nélkül, bejelentetlen
veszélyesanyaggalh, különböző típusú alkalmatlan
védőeszközökkel kell munkát végeznem! -Horgosi Imre ) , noha
az érvényben lévő előírásokat
igyekeztek betartani. Általuk nem rutinszerűen használt és
nem jólismert veszélyes anyaggal végeztettek munkát
( a veszélyes anyag bejelentését elmulasztották az ÁNTSZ
felé, azóta sem tudtam kideríteni azt, hogy honosítva
volt-e, a Fodor József intézet megtagadta az erről szóló
infó kiadását. A Magyar munkavállaló elő el lehet-e
törvényesen zárni az általa a munkavégzés során a munkáltató
által beszerzett veszélyesanyag honosításáról, vagy annak
elmaradásáról szóló információt? Ez a kérdésem magához,
Péterrfalvi Attila adatvédelmi biztos adatved@obh.hu
-Horgosi Imre)
és ennek során nem vettek figyelembe minden kockázatot
jelentő tényezőt, illetve ezeket nem kísérelték meg a lehető
legkisebbre csökkenteni figyelemmel a nem-kötelező,
( nyilvánvalóan tilos az MVT 63. ban leírt jogsértő
tevékenység tehát nem erkölcsi,morális kötelességek, hanem a
Munkavédelmi törvény rendelkezéseinek megsértéséről van szó,
egy jogállamban, a bizonyított jogsértéseknek még akkor is
ha azokat multinacionális vállalat a Visteon követi el,
Bírósági ítélet kel legyen a következménye. -Horgosi Imre)
de mindenki által elvárt erkölcsi, morális
kötelezettségekre. (A munkavédelmi törvény betartása viszont
A Visteon multi számára is kötelező-Horgosi Imre)
>>
A vállalat középvezetői a kísérleti idő alatt az akkor
rendelkezésükreálló információk alapján jártak el ( ha
elvégezték volna a kötelező előzetes kockázatfelmérést,
kiválaszthatták volna a munkavégzés megkezdése előtt az
alkalmas védőeszközt). A Solutin
C6 szerves oldószer Biztonsági adatlapja nem tartalmazta az
alkalmazandó védőkesztyű
típusát. (Megjegyzés: a munkasmeltosag honlapon elolvasható
a baleseti meghallgatási jegyzőkönyv, amelyben leírják azt,
hogy be kell szerezni a veszélyes anyag biztonsági
adatlapján szereplő anyagú védőkesztyűt.! Ezt a
jegyzőkönyvet is elküldtem a nyomozó hatósághoz, de nem vezs
róla tudomást. Joga lehet-e a hatóságnak egy bizonyítékot
önkényesen kizárni a bizonyítékok köréből? Hogyan
keletkezhetett a vizsgáló hatóságok következő véleménye?)
Bizonyítható, hogy a veszélyes kémiai
anyagok biztonsági adatlapjai nem tartalmaznak semmiféle
utalást a védőkesztyű anyagára, használati idejére, a
vegyszerekkel szembeni ellenálló képességére. Ezért
kerülhetett sor az általuk ismert kesztyűk
kiadására. (azért került sor a három különböző fajta
alkalmatlan védöeszköz kiadására, mert meg akarták találni
az alkalmasat. Ezek a próbák emberen történtek, tehát
veszélyhelyzetet okoztak.-Horgosi Imre) A vezetők célja nem
"emberkísérletek" végzése
volt (mégis végrehajtották-Horgosi Imre), hanem megfelelő
eszközzel végzett feladat
végrehajtatása. A kesztyűket kipróbálva vásárolták ( nem
igaz, hiszen akkor kiderült volna a kesztyűk
alkalmatlansága, a kesztyüket a dolgozót veszélyeztetve
próbálták ki normál munkavégzés közben, nem tudom honnan
veszik azt, hogy a kesztyűket kipróbálva vásárolták, hiszen
ha kipróbálták volna a munkavégzés előtt, kiderült volna az
alkalmatlanságuk -Horgosi Imre) meg a negyedik típusú
(Butoject 898) kesztyűt,amely 480 perces használatra volt
alkalmas az adott vegyszerkeverék esetében.) Az üggyel
kapcsolatban a szándékos veszélyeztetés a
megismert dokumentáció alapján nem volt kimutatható. ( a
gondatlan veszélyeztetés is törvénysértő tehát a
munkavállaló érdeke az, hogy a gondatlan veszélyeztetés
ellen is védelmet élvezzen, A törvény megvan erre az esetre!
-Horgosi Imre)

>> A dolgozó által a hivatalos magyar szervezeteknél
(beleértve a Vasas
Szakszervezeti Szövetséget is) kezdeményezett vizsgálatok
lezárultak
és nem állapítottak meg jogszabályellenes működést. (Az Mvt.
63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek
minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni
védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. Az MVT 63.
megsértése miért nem jogszabályellenes? Nem vontak be a
vizsgálatokba munkavédelmi szakértőt, kíváncsi vagyok,
akad-e olyan munkavédelmi szakértő aki ezeket a
cselekményeket jogszabályba nem ütközönek tartja. -Horgosi
Imre)
A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont a
saját hatáskörben
végzett vizsgálatok alapján
megállapította, hogy a vállalat technológia folyamatához
rendelt munkavédelmi szabályzatok (Védőkesztyűk minősítő
bizonyítványai, Egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályzat,
Kézvédelemre vonatkozó
szabályzat stb.) nem tartalmazták a gyorsteszt előírását, (
Az MVT 63. viszont tiltja, ill veszélyeztetésnek minősíti az
alkalmatlan védőeszközökkel való kísérletezést a dolgozó
kezén , a munkavégzés közben. Mi számít erősebbnek ebben az
országban? Egy multinacionális vállalat belső szabályzata,
vagy a hatályos törvények? -Horgosi Imre) amelyet alkalmazva
a kockázatok jelentékenyen csökkenthetők lettek volna. A
gyorsteszt azonban a vizsgálat idején Magyarországon nem
volt kötelezően előírva, nem ad 100%-os biztonságot, mivel
eltérő
módszerekkel lehet végrehajtani, eltérő körülmények között,
miközben a
kesztyűk mintapéldányai is eltérő minőségűek, tulajdonságúak
lehetnek.
>(>Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya . -Horgosi Imre)
>> Fentiekre tekintettel a Magyar NKP felhívta a vállalat
vezetőinek figyelmét arra, hogy módosítsák a balesetvédelmi,
munkavédelmi
előírásokat különös tekintettel a kockázatokat csökkentő
gyorstesztre, és a dolgozók veszélyes kémiai anyagokkal
kapcsolatos képzésére, valamint tartsák be az anyavállalat
írásban is kidolgozott és
érvényben lévő erkölcsi normáit, továbbá az OECD Irányelvek
vonatkozó rendelkezéseit.

>> Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került
közzétételre.

(Én nem írtam alá semmiféle nyilatkozatot! -Horgosi Imre)

>> Kapcsolódó anyagok
>> Letölthető dokumentumok

>> * Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont Nyilatkozata
a Horgosi Imre kontra Visteon Hungary Kft. ügyében (1161KB)


* ---Original Message-----

> From: dr. .............
> Sent: Saturday, May 19, 2007 5:44 PM
> To: Tejnóra Tibor; Horgosi Imre
> Subject: Re: www.gkm.gov.hu/...kulgazd/oecd/mnkp.html
>
Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!
Nagyon köszönöm a tájékoztatást a közzétételről, és bár
részletesen nem olvastam el a nyilatkozatot (gondolom, nem
sokban különbözik az ön által
már egyszer megküldött végleges változattól), egy mondat
megragadta a figyelmemet:

> "Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került
közzétételre."

> Mint talán emlékszik, ügyfelem a nyilatkozatot nem írta
alá, így ez a mondat a GKM honlapján félrevezető. Kérem,
hogy a szöveget a tényeknek megfelelően módosítani szíveskedjék.
> Tisztelettel,
> .dr. Kiss Csaba EMLA................
>
>> *Tisztelt Címzettek!*
>>
>> *A mai napon közzétételre került az OECD Magyar Nemzeti
Kapcsolattartó Ponthoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban
készült sajtó közlemény és Nyilatkozat.*
>> Üdvözlettel:

Tejnóra Tibor vezető főtanácsos

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.

Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764
>>
>> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu
>>Dátum: Mon, 21 May 2007 13:04:03 +0200


Kérdésem: A Magyar igazságszolgáltatás kötelezettségi körébe
nem tartozik bele a Magyar munkás? Nem köteles a Magyar
igazságszolgáltatás orvosolni a munkások elszenvedett
sérelmeit? Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya.
Véleményem szerint a Magyar állam egy tudatos, fokozatos
cselekménysorozatot hajt végre a Magyar munkások fokozódó
kiszolgáltatására a multinacionális vállalatok érdekében. Ha
a legsúlyosabb tette rögtön az első és
legkissebb után következne, milliók döbbennének meg. De hát
persze nem ez történik. A legelső és a legutolsó között
számtalan kicsi lépésre kerül sor, némelyik alig érzékelhető,
mégis mindegyik kis lépés felkészít a következőre, apránként
segít eloszlatni a sokkhatást.Ha az A lépés nem
sokkal rosszabb a B-nél és ha már a B-né sem tiltakoztál,
miért tennéd a C-nél?
Borzasztó következményekkel jár, ha a jogszolgáltató szervek
kívül kerülnek a kötelezettségek világán. A Munkásnak csak
akkor vannak jogai, ha azokat a jog védelméhez szükséges
hatalommal rendelkező szervezet garantálja. A 21. században
a Magyar köztársaság hatóságai hajlandóak-e a munkások
törvényes jogait garantálni?
Az eddig történtek alapján véleményem szerint a Visteon
multinacionális vállalat és a többi is, -hiszen amit az
egyiknek szabad, azt a másiknak is-, bejelentetlen
veszélyesanyagokkal, alkalmatlan védőeszközökkel, az
előzetesen kötelező kockázatfelmérést, az előzetesen szintén
kötelező, a munkavégzés veszélyeiről tájékoztató
munkabaleseti oktatást mellőzve kísérletezhet az újonnan
alkalmazandó technológiákkal, veszélyes
anyagokkal,alkalmatlan védőeszközökkel!
Bénultan várjak,vagy tegyek valamit a megtörtént jogfosztások
ellen? Szeretném meggyőzni az embereket arról, hogy a
bénultságot meg lehet törni, a tehetetlenség érzése csak
illúzió. Az értelem és a bátorság elegendőek a negatív
folyamatok megfordításához! Az embereket morális
ítéletalkotásra kell késztetni, mert jelenleg passzívak, nem
tudnak a törvénysértésekre megfelelően reagálni.
Mi az ítélkezés célja? A törvénysértő cselekedetek
megtorlása és figyelmeztetés a jövendö tettesei számára.
Az illegális technológiai kísérlet alanya ha ráerőszakolt
szerepét betöltötte (függő viszonyban volt a munkaadó
Visteontól) kívül kerül a Magyar igazságszolgáltatás
felelősségi körén?


A pótmagánvád tárgylását a Székesfehérvári Városi Bíróság
visszautasította: feltételül szabta számomra: adjam meg a
megvádolt személy személyi igazolványszámát(Székesfehérvári
Városi Bíróság 6Bp.944/2006/3. végzés), ehez az adathoz,
törvényesen nem juthatok hozzá. Az a véleményem, hogy
hatóság nem kérhet a joghoz
jutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez az
törvényesen nem juthat hozzá, ez egy jogállamban nem
fogadható el.
Az ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajon
miért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmi
mérnökét? Azért mert:
A munkáltatónál a Visteonnál volt a felelős és munkaköréből
következően
jogosult - kötelezett szakember védőeszközök kiválasztásának
elvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességként
végezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként.
Az nem
vitatható, hogy a munkáltató által biztosított védőeszközök
alkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az sem
vitatható,
hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így a
veszélyeztetés
megvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban az
esetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogy
visszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, ha
annak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak a
bizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak a
vállalatnál nincsen
munkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásának
menetében. Így a munakavédelmi mérnök megnevezése
problémamentes, ezért is
vállalom a személyes felelősséget.
Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghoz
jutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez az
törvényesen nem juthat hozzá, például a megvádolt személy
ez egy jogállamban nem
fogadható el.
Meg kívánom támadni azt az álláspontot is, amely szerint
bármilyen
védőeszköz adható abban az esetben, ha nincsen a bizt. adatlapon
konkrét típus megjelölve. (ez a kísérletezés az alany ill.
veszélyhelyzetbe hozott személy előzetes tájékoztatása és
hozzájárulása nélkül, aminek vállalása nem várható el egy
munkaszerződés alapján) Ez az összes magyarországi munkavállaló
alapvető emberi jogait csorbítáná, mert minden felelősséget
levenne
az ehez hasonló esetekben a munkáltatóról! Nyilvánvalóan, a
munkavédelem szakma szabályai szerint -és ez bármely más
szakmában igaz, ahol életet egészséget veszélyeztető helyzet
jöhet
létre a tevékenység során- az alkalmazott védőeszközök
kiválasztásának procedúráját nem szabad mások életét testi
épségét
veszélybe hozva végezni, mert ez a cselekmény a
veszélyeztetés. MVT62/3. (ha
például egy aútószerelő fékjavítást végez alkatrészcserével,
amely
alkatrész lehet bármilyen gyártmányú, az ügyfélnek nem
adhatja át
anélkül a járművet, hogy előtte meggyőződik az alkatrész
alkalmasságáról, arról hogy betölti-e a funkcióját,
megfelelően működik-
e. A mi esetünknek az analógiája a példa szerint: elküldi az
ügyfelet a
forgalomba, azzal hogy hozza vissza a kocsit, ha azt
tapasztalja, hogy
nem megfelelő a fék és ezt megismétli többször egymás után.
Ha az
ügyfelet az alkalmatlan fék miatt baleset-sérülés éri,
veszéjhelyzetbe
kerül nyilvánvaló az, hogy a javítást végző követte el a
veszélyeztetést, megszegte szakmálya szabályait.
Az sem lehet törvényes, ha a bizonyítottan tudomásukra jutott
bizonyítékot nem veszik figyelembe - a meghallgatási
jegyzőkönyv a
védőeszközre vonatkozó része(a fénymásolatát a két utóbbi
beadványomhoz csatoltam), ami bizonyítja azt, hogy az elutasító
határozat állítása ellenére a balesetet okozó egyik
veszélyes anyag
adatlapján meg volt nevezve az alkalmas védőkesztyű. Ebből az
következik, hogy a munkáltatónak a baleset időpontjában tudomása
volt arról hogy milyen védőeszközt kell biztosítania a
munkavégzéshez.
Erre a tényre hivatkozva kell a továbbiakban panaszt tenni,
mert birtokunkban van egy a nyomozás
megszüntetését fellfüggesztő határozat, ami utasítja a nyomozó
szervet minden fellelhető és lehetőséges bizonyíték
figyelembevételére.
Véleményem szerint, mivel a nyomozást nem végezték el a felettes
szerv utasításának megfelelően, azt kell hangsúlyoznunk,
hogy a
pótmagánvád időszaka még nem érkezett el, mert a nyomozás nem
teljes a jelen pillanatban. Ezért kértem a Fejér megyei
Főügyészség
NF.3018/2005/4/1 B2339/2005. határozat indoklásában foglaltaknak
megfelelően a "valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzését" . Mellékeltem az eddig általuk nem értékelt
meghallgatási
jegyzőkönyv másolatát.
Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna a
baleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonsági
adatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom
kellett,
amely munkafolyamat során engem sérülés ért. Kértem a nyomozás
folytatását a fentiek miatt Aug. 21.-én. Trükkös
fiúk véleményem szerint, mert Fejér megyei főügyészség
NF.3018/2005/6 Júli. 26.-i
levelében azzal utasította el további ügyészi intézkedés
megtételét,
mivel ezen ügyben pótmagánvádlóként léptem fel. Azt viszont
ők is
tudják, hogy az általuk támasztott feltételeket(adatok:
szem.ig szám, anyja neve, születés ideje) törvényes úton
nem szerezhetem be. Ez egy jogállamban nem lehet törvényes.
Azt írják, a személyt elegendő -természetesen- körülírni. Azt
megtettem, hiszen megadtam melyik munkáltató milyen
beosztásában áll és a nevét, lakáscímét is leírtam.
Továbbra is kérdésem: az ügyészség eltekinthet-e a
Munkavédelmi törvény 62/3 par. tartalmától? Mert álláspontom
szerint jelenleg
semmibe veszi, mintha nem is létezne!
A munkások legyenek kötelesek elviselni egészségük
veszélyeztetését hogy cserébe nöjön a Visteon és általában a
munkaadók profitja? Mi történhet még, mert ezek szerint a
Magyar állam hasonlóan gondolkodik? Rossz,vagy jó az én
hazám mondják sokan.Az én hazám, tehát cselekedjen mindíg
helyesen, ha nem ígytenné, legyek én aki kikényszeríti a
tévedés helyrehozását!
A történtek melyik mozzanata lett volna elkerülhetetlen,
mindegyik hús-vér emberek tényleges döntésének eredménye. A
maguk idejében nem tűntek fontosnak azok abizonyo döntések,
de egymásra épülve kirajzolják a rendszer bűneit.
A Vasas szakszervezet, amelynek tagja voltam az esemény
idején, hallgat! Mennyiben fenyegeti a szakszervezet
hallgatása-ezzel cinkossága- azokat a tradíciókat, értékeket
amelyek megőrzésre érdemesek?
Minden állampolgárnak, munkásnak joga van ahoz, hogy
biztonságban dolgozzon, akár erős az érdekérvényesítő
képessége, akár gyenge.Amennyiben ez az elv nem szilárd, az
igazságosság nem marad fenn.
A helyes, erkölcsös joggyakorlattal ellentétben, véleményem
szerint az ügyben vizsgálatot végző szervek nem a
jogszabályok betartásáért éreztek felelősséget. Véleményem
szerint a Visteon multi érdekeit a jogszabályok fölé
helyezték.Ezek a döntések álláspontom szerint károkat
okoznak a jogrendben, amelyet a jogszolgáltató megvédeni
hivatottak.
-----Összegyüjtöttem
többszáz web-címet, Magyart és külföldit, el fogom
küldeni az ügy leírását , mert nem tudok belenyugodni a
Magyarországon folyó munkavédelmi és munkaügyi joggyakorlatba.
Az EU munkabiztonsági osztályához fogok fordulni a
2007.11.8.-i tárgyalás után illetve eljárást kezdeményezek
EU bíróságon.
Az ügy állása: nagyjából végeztem a magyar hatóságok
mindegyikének megkeresésével, ahogyan terveztem ezek után
már úniós szervekhez fordulok.
Tehát, jelenleg folyik egy munkaügyi per, várok-ha jól
számolom- az ötödik tárgyalásra. Ebben a perben az a kérdés:
jogszerű-e határozatlan idejű dolgozót létszámleépítésre
hivatkozva elbocsátani, akkor amikor ugyanannál a
munkáltatónál, ugyanabban a beosztásban alkalmaznak
kölcsönzött dolgozót.A munkáltató számára kedvezőbb
kölcsönzött dolgozó foglalkoztatni. Ez év (2007) márc.1.-én lett
volna az utolsó tárgyalás, de sajnos a munkaügyi szakértő
meghalt. Érdekes az, hogy nem értesített az én ügyvédem sem
erről az esetről, meglepődve kérdezte amikor felhívtam: én
nem kaptam értesítést a tárgyalás elmaradásáról?
Mindenesetre azóta kaptam levelet arról, hogy az orsz.
igazságügyi szakértő int.-től bíztak meg egy másik
szakértőt, aki 45 napot kapott az új szakvélemény
elkészítésére. Az már régen letelt, de én nem kaptam
semmiféle értesítést, pedig kíváncsi vagyok az új
szakvéleményre. Az előző, elhunyt szakértő véleménye
számomra kedvező volt. Ugyanazon adatok alapján persze a
másik sem juthat nagyon eltérő véleményre, de vannak csodák.
Őszinté szólva nem szeretném ha nyernék ebben a fázisban,
mert mindenképpen nemzetközi bíróságra szeretném vinni az
ügyet. Nem ez az egy eset történt. Meggyőződésem az, hogy a
magyar joggyakorlat nem egyeztethető őssze a jó erkölccsel!
A másik, a vegyi anyag ügy: ebben terveimhez hűen
megkerestem az összes létező magyar joghatóságot, abban
kernék tanácsot, Önök szerint még érdemes-e a legfelsőbb
bírósághoz fordulnom, mert úgy tudom ez a feltétele annak,
hogy utánna úniós bírósági eljárást kezdeményezzek?
Ne haragudjon hogy nem írom most frissében végig az eddig
történteket, inkább másokkal történő levelezésemet másolom
be Önöknek. Nagyon hosszú lesz, de képet ad az eddig
történtekről.
Akkor szépen sorjában vázlatosan, aztán részletesen.
Az ügyben szereplő hatóságok határozatairól.
1. A szfvári városi ÁNTSZ megállapítja, hogy bejelentetlen
veszélyesanyaggal, alkalmatlan védőeszközzel dolgoztattak
egy kísérleti gyártás során. Erről jegyzőkönyv készül.
2. a munkáltató munkabaleseti jegyzőkönyvben elismeri azt
hogy három különböző féle alkalmatlan védőeszközöket adott a
munkavégzéshez.
3. az ügyészség határozatában megállapítja: az előre
elvárható gondosság elvének megfelelt a munkáltató eljárása.
Ez nevezhetem fasiszta erkölcsnek ill.
joggyakorlatnak?????, mert az én
tudomásom szerit csak a nácik erkölcseivel és törvényeivel
volt összeegyeztethető az, hogy függő helyzetben levő
személyt annak előzetes beleegyezése nélkül kísérletben való
részvételre készerítsenek.
5. Jelentkezett az EMLA jogvédő szervezet, mert a
pótmagánvád megtételéhez jogi képviselő kell. A
pótmagánvádat a bíróság elutasítja, azza az indokkal,
hogynem adtam meg a pótmagánvád alá vont személy ( a vállalat
munkavédelmi mérnöke) bizonyos adatait, pl: személyi
igazolványszám, stb. ) Ezekhez egyállampolgár
nem juthat hozzá törvényes úton, tehát ilyet követelni
ajoghoz jutás érdekében? Ez nonszensz!
6. az előző munkaügyi miniszter megállapítja: nem orvosi
kísérlet volt. Szerintem sem, mert ipari kísérlet volt, amit
szintén nem szabad elvégezni a résztvevő munkás,és a
megfelelő hatóságok előzetes tájékoztatása és hozzájárulása
nélkül. Azaz a miniszter szerint törvényes a munkás kezén
kikisérletezni a megfelelő védőeszközt. Véleményem szerint
ez nem erkölcsös joggyakorlat!
7. Az EMLA kezdeményezegyvizsgálatot GKM nél , a GKM a
honlapján közzéteszi az eredményt, ami már részletesen
feltárja történteket, de semmi kivetnivalót nem talál benne.
A GKM szerint a védőeszközök védelmi képességét szolgáló
kísérleteknek nem a védőeszközöket gyártók laborjaiban,
hanem a munkahelyeken van a helye? Véleményem szerint ez
elfogadhatatlan.
Ráadásul a GKM. honlapján azt a látszatot kelti, mintha én is
hozzájárultam volna az ő közleményük közreadásához.
Az EMLA ügyvéd ezt sérelmezi, ez a menet még folyik.
Mindenesetre időhiányra hivatkozva az EMLA ügyvéd nem segít
az EU-s bírósághoz történő folyamodványmegírásában. Itt tart
az ügy. Ezek után most bemásolok ide egy csomó levelet, ne
haragudjon, de nagyon sok anyag, egy kicsit részletesebb
képet kap, ha valóban érdekli, elolvassa.

Tehát a levelezés:
Büntetőfeljelentést is tervezek a volt munkáltatóm ellen az
alábbiak miatt. A munkáltató által adott Munkabaleseti
jegyzőkönyvel bizonyíthatóan háromféle alkalmatlan
védőkesztyűt próbált ki rajtam a gyakorlati munkavégzés
során a munkáltató. Annak tudatában, hogy a veszélyes anyag
gyártója , az egyébként kötelezően mellékelt un.
biztonságtechnikai adatlapon megadta a megfelelő
védőkesztyűt. Egyik kipróbált sem volt olyan anyagú! A gyár
munkavédelmise egyébkényt vegyészmérnök, tehát szerintem
rendelkezett a megfelelő köteles tudással. Birtokomban van
az ÁNTSZ által az eset után felvett jegyzőkönyv másolata.
Abban az alábbiak olvashatóak: A technológiát telepítés
előtt nem egyeztették az ÁNTSZ székesfehérvári városi
intézetével.
Telepítésre hatósági hozzájárulást nem kértek.
Tervdokumentációt nem adtak be. Az újonnan, használt veszélyes
anyagra bejelentést nem tettek. Akkoriban az
Orsz.Munkvéd.Felügyelőségen tudtam beszélni egy
szakemberrel, aki elmondta, hogy akkor már voltak új
beruházásba nem vonható veszélyes anyagok. ahol már régebben
használták őket, záros határidőn belül ki kellett váltani
kevésbé veszélyes anyaggal. Talán arról lehet szó, hogy
bepróbálkoztak olyan veszélyes anyaggal itt a világ végén a
bennszülöttek között, ami nyugaton már aggályos lett volna?
Az a szakember már nem akar emlékezni az akkori
beszélgetésünkre, -védd a segged efektus?


Ha valaki fogalkozási szabály megszegésével (ilyen a
munkaegészségügyi szabály is) valakit közvetlen veszélybe
sodor, akkor követi el a gondatlan (vagy szándékos, mert van
ilyen is) veszélyeztetést, ha pedig ennek következményei is
vannak, akkor mindkét cselekménynek vannak súlyosabban
minősülő esetei is.

Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha a károsodás reális
lehetősége már fennáll. Egy durva példa: közvetetten
veszélyes, ha autót vezetsz, mert az egy veszélyes
tevékenység. Közvetlenül veszélyes, ha 140-nel kivágsz a
záróvonalon át.


Végül megkaptam a nyomozás megszüntetése határozatot a
rendőrségtől, azt állapították meg hogy nem történt
bűncselekmény. Az indoklásban viszont az szerepel a
tényekkel bizonyíthatóan ellentétesen: három napon keresztül
egy újonnan alkalmazott veszélyes anyag kezelésére ALKALMAS
védőeszközt tesztelt..... Én a feljelentéshez csatoltam a
munkáltató által kiadott munkabaleseti jegyzőkönyvet,
amelyben a munkáltató elismeri azt, hogy mind a három
különböző fajta védőeszköz alkalmatlan az adott veszélyes
anyag kezelésére! Persze benyújtottam az elutasító határozat
elleni panaszt, mert ez a tények meghamisítása - mármint az
hogy a rendőrség azt állítja hogy a védőeszközök alkalmasak.
Megteheti-e a rendőrség jogszerűen azt hogy ilyen
bizonyíthatóan (munkabaleseti jegyzőkönyvel ellentétes)
valótlan állításra alapozva tagadja meg a nyomozás
folytatását? Az én tudomásom szerint Magyarországon a
Visteon multinacionális
munkáltató sem teszteltetheti a munkavállalóval a munkája
végzése közben az alkalmatlan védőeszközöket, hanem már
elsőre az alkalmas védőeszközt kell biztosítani a
munkavállaló számára. (nem kísérletezgethet a munkavállaló
egészségét veszélyeztetve) Ha ezt szabad egyszer a Magyar
Köztársaság rendőrsége szerint, akkor szabad kétszer, szabad
tízszer, szabad százszor, szabad bárhányszor! (Nem szabad
megengednünk azt hogy a világ egyik legnagyobb autóipari
beszállítója a VISTEON bejelentetlen vegyszerrel, alkamatlan
védőeszközökkel kísérletezzen Magyarországon!) Ha nem az
alkalmas védőeszközt biztosítja a munakvégzéshez már a
munkavégzés megkezdésekor , az a 171. pragrafusnak megfelelő
jogsértés, mert foglalkozása szabályainak megszegésével a
munkavállaló egészségét, testi épségét gondatlanságból
közvetlen veszélynek teszi ki. Ebben az esetben
nyilvánvalóan ez történt. Hogyan kényszeríthetem rá a Magyar
igazságszolgáltatást hogy az érvényes jogszabályokat vegye
figyelembe és azoknak megfelelően járjon el ebben az
esetben? Milyen határidővel kell válaszolnia a rendőrségnek
a panaszra? A panasz elutasítása esetén van-e Magyarországon
további fellebbezési lehetőség, vagy fordulhatok-e az Unió
valamelyik jogi szervezetéhez egyenesen?


Részlet a Székesfehérvári városi ügyészség 2006 ápr. 3.-i
határozatából:
az OMF és az ÁNTSZ is vizsgálatot folytatott le, amelyben
megállapították, hogy munkabiztonsági szabálytalanságot nem
tapasztaltak..............az ügyészség további nyomozati
cselekményeket végeztetett el............a további nyomozás
során három körülmény vizsgálatára került sor, amelyek
esetlegesen a munkáltató részéről bizonyos -nem feltétlenül
munkavédelmi- szabálytalanságokat vethettek fel.
Ezek a munkavédelmi oktatás megtartása, a megfelelő
védőkesztyű kiválasztása, illetőleg a Solutin C6-al való
munkavégzés ÁNTSZ-nek való előzetes bejelentése volt.
(nem volt előzetes oktatás, háromféle alkalmatlan
védőkesztyűt próbáltattak ki velem a normál munkavégzés
közben, nem volt bejelentve az anyag a munkavégzés időpontjában,

* ---- tehát itt már leírják azt a cselekményt, az
alkalmatlan védőeszközzel való kisérletezést a dolgozó
normál munkavégzése közben, ami véleményünk szerint
gondatlan veszélyeztetés, éppen emiatt tettük a
feljelentést.------

A fenti esetleges szabálytalanságok (miért esetleges,
szabálytalanságok, amikor jegyzőkönyvekkel bizonyítjuk a
valóságosságukat?) közül a legnagyobb jelentősége-amely
esetleges munkavédelmi és így foglalkozási szabályszegést
vethetett volna fel- a munkáltató részéről a munkavégzéshez
szükséges védőkesztyű kiválasztására vonatkozó szabályok
betartásának volt.
Erre vonatkozóan az ÁNTSZ egyértelmű tájékoztatást adott,
amely szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonsági
adatlapja (nem csak SOLUTIN veszélyesanyag volt, hanem több
másféle is) az egyéni védőfelszerelésre vonatkozóan konkrét
védőkesztyű típust nem jelölt meg, így a munkavégzés
megkezdése előtt bármilyen védőkesztyű alkalmazása az
elvárható és előre látható gondosság követelményeinek
megfelelt. (ez azt jelenti hogy a munkáltató szabadon
kisérletezhet magyarországon a munkavégzés közben egy
újonnan alkalmazott veszélyes anyaghoz alkalmatlan egyéni
védőeszközökkel? Nem köteles azokat a megfelelő
védőeszközöket a munkavégzés előtt tesztelni, és így már
csak a megfelelő védőeszközzel kötelezni a munkaválalót a
munkavégzésre? Ez az emberen, annak előzetes hozzájárulása
nélkül történő kísérletezés annak függő viszonyával
visszaélve! Hová jutott a Magyar Köztársaság? Mi van itt? EU
tagok vagyunk, az EU jogrendszere ezt a cselekményt nem tiltja?
Részlet a Máj.31.-én időben beadott fellebbezésből:
feltéve, ám nem megengedve hogy az 1. kesztyű használatára a
Visteon Székesfehérvár még jóhiszeműen utasított , az már az
elvárható és előre látható gondosságnak nem fogadható el ,
hogy utánna még két alkalmatlan védőeszközzel, a sértett
munkavégzése során kísérletezte ki hogy a három közül egyik
sem nyújt védelmet a veszélyes anyag által okozott sérülések
ellen. Abszurd feltételezés hogy bármilyen védőkesztyű
alkalmas a SolutinC6 veszélyes anyag elleni védelem céljára,
a Visteon Székesfehérvár KFT-nél iparszerűen alkalmaznak
veszélyes anyagokat, vegyészmérnöki, munkabiztonsági
képzettséggel rendelkező munkabiztinságért felelős szakamber
dolgozott a baleset időpontjában, köteles szaktudással kell,
vagy legalábbis kellene rendelkeznie a Visteon
Székesfehérvár KFT-nek a védőeszközökről, ehez képest a
határozat indoklása szerint bármilyen, (ebben az esetben
három különböző fajta) a védelemre alkalmatlan védőeszközben
kötelezhető a dolgozó a munkavégzésre!
Könnyű belátni, hogy a határozat ezen megállapítása a
munkavédelmi-munkaegészségügyi szabályok, valamint a tények
kirívó nem ismeretéről tanúskodik.
Vitatom a határozat azon megállapítását miszerint nem volt
okozati összefüggés: az hogy sérülést szenvedtem, az
alkalmatlan, három különböző fajta, sorozatban a munkavégzés
során kipróbált alkalmatlannak bizonyult védőkesztyűnek volt
köszönhető.
Az alkalmatlan védőkesztyűk sorozatos használatára a
munkáltató utasítása miatt került sor, a munkáltató
utasításait az eredményezt hogy nem tartotta be a
védőeszközök kiválasztásáról szóló szabályokat.
Ez munkavédelmi szabálysértés, ami jelen esetben a
veszélyhelyzet megvalósulása és sérülés bekövetkezése miatt
büntetőjogilag értékelhető, nem pusztán formai, vagy
adminisztratív jogszabálysértés, veszélyhelyzetet és testi
sérülést mint erdményt okozott a bűncselekmény álláspontom
szerint...........
Azt fűzöm még a fentiekhez, ez már nem csak az én problémám!
Az ügyészség álláspontja szerint egy munkáltató, ebben az
esetben a Visteon amerikai multicég magyarországi
leányvállalata szabadon kísérletezhet a dolgozók egészségét
veszélyeztetve egy új technológia bevezetésekor a megfelelő
védőeszközök kiválysztása céljából, a dolgozó függő
viszonyával visszaélve! Ne így szerezzen ez az ország
befektetőket, mert ez az eljárás törvényeket, emberi jogokat
sért!
Az eljárás folyik, az a kérdésem, hogyan lehet az
ügyészséget rábírni arra, hogy a fennálló törvényeket
követve végezze tevékenységét, hiszen a munkavédelmi törvény
alapján egyértelműek a munkáltató jogszabálysértései? Milyen
felelőséggel tartozik az ügyészség a törvények szerint, mert
ez esetben véleményem szerint egyértelmű az hogy nem
megfelelően végzi a tevékenységét.



Jelentkezett egy jogvédő szervezet és közlése szerint
bevállalta a pótmagánvád során az ügyem jogászi képviseletét.
Az érdekesség kedvéért bemásolom ide alább a pótmagánvád
szövegét. Állításuk szerint jogvesztő határidőn belül
postára adták.
Ez a segítőm biztosan tudja mit miért írt le, de én némi
fejtágításra szorulok jogi alapműveltségem gyengesége miatt.
1. Elősször is meg kellene határozni a veszély fogalmát.
Abszolut módon és abban az összefüggésben, mivel a
munkáltatóm maga által is beismerten alkalmatlan
védőkesztyűkben (3 különböző típus) dolgoztatott az én
hétköznapi gondolatmenetem alapján veszélyeztette az
egészségemet. (Jegyzőkönyv tanúsága szerint sérülést
szenvedtem) Tehát egyértelmű-e az hogy az alkalmatlan
védőeszközben történt munkavégzés során az egészségem
veszélyben volt?
Ha egy kicsit továbbgondolom, a gondatlan veszélyeztetés
par. azt mondja ki, az követi el, aki más egészségét, testi
épségét, életét, veszélybe hozza. Ez egyértelműnek tűnik
bármilyen értelmezés esetén!
2.Ha még egy kicsit továbbgondolom, az jut eszembe, hogy az
Alkotmány garantálja az egészséges munkahelyhez való
jogot.Lehet-e egészséges az a munkahely ahol sorozatosan,
nem egy alkalommal,nem egy fajta, alkalmatlan védőeszközben
kötelezik munkavégzésre a dolgozót? Tehát elsőre ez a két
kérdés érdekel. Ha egykicsit helyretennéd a fogalmakat,
sokat segítenél nekem. Előre is köszönöm!

Újból átnéztem a keletkezett rengeteg iratot és szerintem fontos
részletet találtam. Ugyebár az ügyészség azzal az indokkal
utasítja el
többek között a vádemelést, hogy a biztonsági adatlap nem
tartalmaz
utalást a megfelelő védőkesztyűre.
Szerintem bebizonyíthatjuk, hiteles, a munkáltató által
kállított és aláírt
irattal, hogy ez nem valós állítás. A munkáltatónak
rendelkezésére állt
a baleset időpontjában olyan biztonsági adattlap, amelyik
javasolt
megfelelő védőkesztyűt!
Kérlek szíveskedj megnézni a munkasmeltosag.ingyenweb.hu
weblap (a freeweb-ről is letörölték két hete, úgyhogy
feltettük az
ingyenweb-re) Egyéni védőeszköz(xylol ügy) almenűjének , ha jól
számolom, a 13. oldalát.(a lap alján a jobb oldalra mutató
nyíllal kell 13-at lépni és előjön a megfelelő irat
másolata) Ott található a munkabaleseti jegyzőkönyv
(megvan az eredeti példány) A vizsgálóbizottság
megállapításai című
oldalán : azonnali intézkedések

* -második bekezdés: Negyedik típusú

kesztyű került beszerzésre, amelyet az adatlap lehetőséges
védelemre javasolt. !!!!!!!!!!!!!!!!!!
Tehát itt említést tesz a munkáltató arról, hogy volt olyan
adatlap a
birtokában a baleset időpontjában, amelyik megfelelő
védőkesztyűt
javasolt, egyébként az a sorban a negyedik típus bizonyult végül
megfelelőnek, az előzőleg kipróbáltatottak nem, ezt pedig a
munkabaleseti jegyzőkönyvben elismerik.
Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen
védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt a
biztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízása
alapján elkészített 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalán
ugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:
Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az
adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó
vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek
ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen
amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő
védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés
tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.
oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy
bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és
előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az
utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam
– a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást,
hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a
munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy
jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem
az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,
mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem
ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét
anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem
kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,
hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a
kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli
edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag
gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,
mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján
felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal
történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a
munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta
teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a
megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.


És akkor a pótmagánvád teljes szövege:

Székesfehérvári Városi Ügyészségen keresztül

Székesfehérvári Városi Bíróság
Dózsa György út. 1.
Székesfehérvár
8000

Tárgy: foglalkozás körében elkövezett veszélyeztetés
Ügyszám: Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005.


Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróság!

Alulírott Horgosi Imre (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u.
46.) pótmagánvádló jogi képviselőm útján a Be. 229. §-a
alapján az alábbi

v á d i n d í t v á n y t

terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben
a büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

Indokolás:

2005. március 10. napján ügyfelem feljelentés tett a Visteon
Kft. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
miatt egy 2002. március 12. napján történt eset miatt.

2005. szeptember 13. napján a Székesfehérvári
Rendőrkapitányság 07010-1133/2005.bü. számú határozatával a
nyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt.

2005. szeptember 21. napján ügyfelem a határozat ellen
panaszt terjesztett elő az ügyészséghez, amelyre válaszul
2005. október 17. napján a Székesfehérvári Városi Ügyészség
B.2339/2005/3. számú határozatával a panaszt elutasította és
a nyomozást megtagadta. Megállapította határozatában,
miszerint tény, hogy ügyfelemnek sérülései keletkeztek, de
ezek nem valaki által gondatlanul megvalósított munkavédelmi
vagy foglalkozási szabályok megsértése miatt jöttek létre.

2006. január 11. napján a Fejér Megyei Főügyészség
NF.3018/2005/4/I. számú határozatával hatályon kívül
helyezte a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és
elrendelte a nyomozást, mert a nyomozás megszüntetése
megalapozatlan volt, mivel álláspontja szerint nem
gondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzéséről.

2006. május 25. napján a Fejér Megyei Főügyészség
NF.318/2005/5. számú határozatával a panaszt ismételten
elutasította, mivel álláspontja szerint a nyomozást
megszüntető határozat megalapozott.

Ezzel szemben álláspontunk szerint a bűncselekmény
megállapításának feltételei fennállnak, ezért
pótmagánvádlóként a jelen vádindítványt terjesztjük elő.

1. A vádlottak személyi adatai

Arra tekintettel, hogy vádindítvány csak azzal szemben
terjeszthető elő, akivel szemben a feljelentést
előterjesztették és a büntetőeljárás folyt, valamit
tekintettel arra, hogy végig az eljárás teljes tartama alatt
a Visteon Kft.-nél dolgozó ismeretlen tettes ellen folyt az
eljárás, csak az alábbi adatokat adjuk meg:

Név: Visteon Kft.
Születési hely és idő:
Anyja neve:
Lakóhelye: 8000 Székesfehérvár, Aszalvölgyi út 9-11.
Állampolgársága:
Személyi igazolvány száma:

2. A vád tárgyává tett cselekmény leírása

2002. március 12. napján 10:00 órakor (egy március 12. és
16. között 3 munkanapon keresztül zajló próbasorozat során)
Horgosi Imre dolgozó a kompresszorgyártó soron a kompresszor
teflonozó kísérleti működtetésekor a technológiai
folyamatban egyébként nem szereplő Solutin C6 oldószerrel
ecsettel és védőkesztyűben mosta le a munkadarabokat. Három
különböző típusú védőkesztyűben (Petro 170, Vitoject és Mapa
Technics márkájúak) kötelezték munkavégzésre (a munkadarabok
ecsettel történő lemosására), azonban egyik sem volt a
kívánt célra megfelelő. Az oldószer mindhárom kesztyűn
áthatolt, az első kettő típust mechanikai értelemben is
szétmarta, a harmadik típus anyagának folytonossága
megmaradt, de a vegyszer áthatolt rajta. A legutoljára
kipróbált kesztyűn áthatoló oldószer mindkét kézen kimarásos
sérülést okozott. Az üzemorvos a sérüléseket ellátta. Még
a

Még
aznap éjjel a beteg igen erős fejfájással jelentkezett az
orvosi ügyeleten, ahol ellátásban részesült, majd másnap
szakorvoshoz fordult, ahol szintén ellátták a sérülését.

3. A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése

Álláspontunk szerint ez a cselekmény megvalósítja a Btk.-nak
az elkövetéskor hatályos szövege szerinti 171. §-át
(foglalkozás körében elkövezett gondatlan veszélyeztetés),
miszerint

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más
vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi
sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy
tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi
elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három
évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett
megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig,
illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver
használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

4. A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb
indítványok

Polgári jogi igényünk nincs.

Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság az ügyről értesítse ….

5. A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők
indítványozása

Indítványozzuk tanúként megidézni a tárgyalásra:

… (…)

6. Azok az indokok, amelyek alapján a nyomozás megszüntetése
ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozzuk

a) a vádindítvány ténybeli alapja

Ténykérdés, és ez a nyomozás során sem volt vitatott, hogy a
szóban forgó esetben Horgosi Imre munkát végzett, őt
munkavégzés közben érte sérülés nem megfelelő védőkesztyű
alkalmazása miatt.

Ténykérdés, és ez sem volt vitatott a nyomozás során, hogy
Horgosi Imre munkáltatói utasítására járt el.

E fenti két tényező együttesen arra mutat, hogy az alapul
fekvő életviszonyra a foglalkozás szabályai, méghozzá a
veszélyes vegyi anyagokkal való munkavégzés szabályai
vonatkoztak.

A tényt, hogy a védőkesztyű nem volt megfelelő, objektíven
igazolja egyfelől az, hogy sérülés következett be,
következésképpen nem lehetett megfelelő az a védőkesztyű,
amelyik a védelmi funkcióját nem töltötte be, az oldószerrel
szemben nem állt ellen, és lehetővé tette a dolgozó sérülését.

Igazolja az alkalmatlanság tényét továbbá a 2002. május 14-i
keltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv is, amelyben az alábbi
kitétel található: „Mindkét kéz sérülése, 1-3 napos
munkakiesés, alkalmatlan egyéni védőeszköz, nem
rendeltetésszerűen használták.”

Végül a tényt, hogy Horgosi Imrénél testi sértés állt elő,
igazolja az előbb említett 2002. május 14-i keltezésű
munkabaleseti jegyzőkönyv, de a 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is, amely szerint miután a dolgozó
számára adott kesztyű szintén alkalmatlan volt és égető
érzést érzett a kézfején, és érezte, hogy oldószerszagú,
továbbá hogy a kesztyű belső fele elszíneződött, orvoshoz
küldték, aki fél óra múlvára hívta vissza. Visszament és
ellátásban részesült. Otthon éjjel fejfájása lett, ami nem
szűnt, és elment az ügyeletre. Injekciót kapott,
idegrendszeri sérülése nem volt az orvos szerint.
Bőrgyógyászhoz is ment, ott igazolást és receptet kapott.

b) a vádindítvány jogi alapja

Mindenekelőtt vitatom a Fejér Megyei Főügyészség határozata
2. oldal 3. bekezdésének 1. mondatát, és utalok arra, hogy
ugyanez a Főügyészség 2006. január 11-i NF.3018/2005/4/I.
számú határozatával azért helyezte hatályon kívül a
Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és rendelte el
ismét a nyomozást, mert álláspontja szerint nem gondoskodtak
valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről.
Erre azonban most sem került sor, amire legszemléletesebb
bizonyíték az, hogy a jelen határozat csak utal az ÁNTSZ
Fejér Megyei Intézetének tájékoztatására: eszerint a
tájékoztatás szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonsági
adatlapja nem jelölt meg konkrét védőkesztyű típust. A
Főügyészség tehát ismét nem vizsgálta a biztonsági
adatlapot, vagyis nem győződött meg annak tényleges
tartalmáról, csupán fenntartások nélkül elfogadta az ÁNTSZ
tájékoztatását. Ez két okból is jogszabálysértő:
egyfelől mert sérti a bizonyítás közvetlenségének
büntetőeljárási elvét,
másfelől mert sérti a Be. 75. § (1) bekezdését, miszerint a
bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a
valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, ugyanis a
biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogy
a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie – bármely
nem butilgumi alapú kesztyű a kívánt célra objektíve
alkalmatlan.

Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen
védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt a
biztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízása
alapján elkészített 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalán
ugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:

[…]
Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az
adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó
vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek
ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen
amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő
védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés
tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.
oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy
bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és
előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az
utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam
– a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást,
hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a
munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy
jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem
az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,
mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem
ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét
anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem
kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,
hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a
kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli
edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag
gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,
mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján
felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal
történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a
munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta
teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a
megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

Mindezen okok alapján álláspontunk szerint megvalósult a
foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés.

Kérem a Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróságot, hogy a
vádindítványt fogadja el.

Tisztelettel,
Budapest, 2006. július 3.

Horgosi Imre

Melléklet:
ügyvédi meghatalmazás



Augusztus 15.-én átvettem a szfvári városi bíróság
határozatát, amelyben a vádindítvány elutasítását azzal
indokolják, nem adtuk meg ................ munkavédelmi
mérnök személyi adatait. Nyílván nem juthatunk hozzá csak
ha............ önként megadja, ö pedig nemigen érdekelt
ebben. Mindenesetre a nevezett személy egyértelműen
azonosítható, mert leírják azt hogy a gyár címéről idézhető,
és az nyilvánvaló hogy ki volt az események időpontjában a
munkavédelemért felelős. Így gyakorlatilag a vádolt személy
egyértelműen azonosítható, de a számunkra nem hozzáférhetőek
a személyi adatai. A nyolc napon belüli határidőben kellene
valamit reagálnunk, beleértve azt, hogy egyetlen eddigi
elutasító határozatban sem említik a balaseti meghallgatási
jegyzőkönyv azon részét, amelyből kitűnik az, hogy a
biztonsági adatlap tartalmazott az anyag kezeléséhez
megfelelő kesztyűről információt. Az elutasítások azt
tartalmazzák, hogy a vizsgáló szervek nem találtak ilyen
adatot a vizsgálatuk során. Tehát valótlan az ügyészség
állítása! Hogyan lehet a nyomozás ilyen hiányosságának
pótlására késztetni a nyomozó szerveket? Azt gondolom, mivel
minden rendelkezésére álló tényt körülményt figyelembe kell
vennie az ügyészségnek, azt hogy a meglevő bizonyítékokkal
ellentétes állításra alapozva szüntetnek meg egy nyomozást,
nem lehet törvényes. Talán valamilyen felügyeleti szerve van
az ügyészségnek, oda kellene fordulni.
A vádindítvánnyal kapcsolatban pedig ez egy lehetetlen
állapot, hiszen minden magánvádban megvádolt személy
ellenérdekelt a személyi adatainak megadásában a vádló felé.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt, tehát a munkaadó
munkavédelmi mérnökének adatai a hozzánk került iratokban
nem lelhetök fel. Még csak nem is említik a beosztását,
személyét, ill. bármilyen konkrét adatot azon kívül, hogy
ismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást. Így a
pótmagánvád megtételének gyakorlati lehetőségét látom
kétségesnek, hiszen a személyes adatait senki sem köteles
kiszolgáltani magánszemélynek.
Gondolom ez egy tudatos magatartás volt a nyomozó szervek
részéről, mert ugyan leírják azt hogy talált hiányosságokat
az ÁNTSZ és a fellebbezések után már említést tesznek az
általunk bizonyítékul mellékelt jegyzőkönyvekről, de nem
mindegyikről. Azt a jegyzőkönyvet nem említik amelyben a
munkáltató elismeri azt hogy volt a birtokában olyan
munkabiztonsági adatlap amelyik javasolt megfelelő
védőeszközt. Az Orsz Főügyészség egyszer már felszólította a
nyomozó hatóságot arra, hogy mivel nem vett figyelembe
minden szükséges és rendelkezésre álló bizonyítékot, adatot
folytassa a nyomozást. Ennek ellenére az ezutáni
elutasításban pontosan erről a jegyzőkönyvről nem esik
említés- ez tartalmazza azt a tényt, ami ellentmond a
nyomozás megállapításának, mármint hogy nem állt
rendelkezésére a munkáltatónak megfelelő információ a
munkabiztonsági adatlapon!
Azt mondják meg kell indokolni a rendelkezésre álló
bizonyítékok mellőzését az elutasításban, jó taktika, mert
ha nem vesznek tudomást egy rendelkezésre álló
bizonyítékról, nem kell megindokolni miért mellőzték.
Most továbbra is az a kérdésem: ha fellebbezésnek helye
nincsen a határozat szerint, van-e lehetőségem arra, hogy
valamilyen kérvénnyel arra késztessem a nyomozó hatóságokat,
hogy a létező bizonyítékot tudomásul vegyék a nyomozás és a
határozathozatal során? Az, hogy indoklás nélkül mellőzték a
bizonyítékot, nyílván törvénytelen.
Milyen szervhez kell fordulnom, azért, hogy tudomásul vegyék
a bizonyíték létezését?
A következöt már megtettem: beküldtem az ügyészség címére az
említett jegyzőkönyv fénymásolatát, amire az a válasz jött,
pótmagánvádra került sor, idézem: beadványa nyomán további
ügyészi intézkedés nem indokolt, mivel ezen ügyben
meghatalmazott jogi képviselője ............. ügyvéd útján
pótmagánvádlóként lépett fel. idézet vége.
Tehát ügyesen, a lehetetlen feltételek nem teljesítése miatt
nem kerülhet sor a pótmagánvádas eljárásra, így annak során
a bizonyíték terítékre kerülésére. Mivel fellebbezésnek
helye nincs, így egyszerűen nem vesz tudomást a nyomozó
hatóság a meglevő bizonyítékról, ennek következtében nem
kell megindokolnia miért mellőzte.
Mivel a pótmagánvád feltételeit szerintem ebben az esetben
és általában nem lehet teljesíteni az ilyen esetekben , a
joghoz jutás lehetősége nem adott véleményem szerint.
Vajon mi a módja és hová kell küldeni azt a kérvényt amivel
a bizonyíték tudomásulvételére késztetheti az ember a
hatóságot?



A konkrét személy ellen kell a
feljelentést megtenni, mégpedig ha a neve nem ismert, akkor
a pontos körülírással (az X munkáltató Y szervezeti
egységéhez beosztott Z beosztású munkavállaló) úgy, hogy az
egyértelműen azonosítható legyen. Ha azonosítható, és
legalább a feljelentésben leírt magatartás bűncselekmény,
akkor már annyit meg fog tenni a nyomozó hatóság/ügyészség,
hogy az illetőt azonosítja.
_________________
Quidquid latine dictum sit, altum viditur.



Megkaptam az általam beadott panasz
elutasítását, röviden a tartalma:
........ezúton értesítem arról hogy ....beadványa nyomán
további ügyészi intézkedés megtételére nincs lehetőség,
mivel olyan újabb adatot tényt nem tartalmaz amelyet a fejér
megyei főügyészség az NF.3018/2005/5. sz. panasz elutasító
határozatának meghozatalakor nem vett volna figyelembe.
Ezzel az a bajom, hogy a nyomozás során egyetlen veszélyes
anyag adatlapját vizsgálták és említették az
iratokban(gondolom tudatosan) pedig többfélével dolgoztattak
és az elutasításban csak ennek az egy solutin anyagnak
említik az adatlapját, holott az ÁNTSZ jegyzőkönyvből
nyilvánvaló az, hogy többféle veszélyes anyaggal dolgoztam a
baleset időpontjában. Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek
volna, vizsgálták volna a
baleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonsági
adatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom
kellett,
amelyik munkafolyamat során engem sérülés ért. Ugyanakkor a
meghallgatási jegyzőkönyv a mi állításunkat alátámasztó és
az ügyészség állítását cáfoló tartalmáról (mármint hogy az
ügyészség szerint nem tartalmazott az adatlap adatot a
szükséges védőeszközről) eddig egyetlen határozatban sem
esett szó és ebből következően nem indokolták meg azt hogy
miért mellőzték a nyomozás során. Úgy tudom hogy az
indoklásban meg kell említeniük minden bizonyítékot, azt is
amelyet nem vettek figyelembe.
Most úgy állunk szerintem, hogy a jogszolgáltató szerv,
kötelezettségével ellentétesen szelektál a rendelkezésére
álló bizonyítékok között és egyoldalúan kedvez a vád alá
vont félnek!
Arra kérem gondolja át, milyen lehetőség van a
jogorvoslatra, ha a jogszolgáltató ilyen szelektív módon
veszi figyelembe a bizonyítékőkat. Állampolgárként elvárom
azt, hogy a jogszolgáltató minden rendelkezésre álló
bizonyítékot figyelembe vegyen amit a tudomására hoztam és a
határozataiban azokról említést tegyen.
Ezenkívül még a főügyészség leírja azt hogy a pótmagánvád
elutasítása elleni panaszt továbbítja a fejér megyei
bírósághoz ahol a másodfokú eljárás Bkf.214/2006. szám alatt
van jelenleg folyamatban.
Van itt véleményem szerint egy másik probléma is. A
pótmagánvád elfogadásához az ügyészség azt a feltételt
szabja többek között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett
személy (a vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi
igazolványszámát, anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az
adatokhoz törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró
szerv teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ez
lehet-e törvényes egy jogállamban?
Tehát vajon mit tehet az állampolgár, ha a jogszolgáltató
bizonyíthatóan nem megfelelően jár el, teljesíthetetlen
feltételeket szab, hol hogyan lehet jogorvoslatot kérni az
ügyészség jogszabálysértése miatt?
Tisztelettel! Horgosi Imre horgosii@freemail.hu

Az a olvastam, hogy az MVT 63.par./2 azt írja: a
veszélyeztetés megvalósul, ha a védőeszköz védelmi képessége
nem megfelelő.
Ezt tudjuk bizonyítani ( a munka során használt három
különböző fajt védőeszköz nem megfelelő védelmi képességét)
, mert maga a munkáltató adta ki azt a munkabaleseti
jegyzőkönyvet, amiben elismeri azt hogy három különböző
típusú általa biztosított és a munkában általam használt
védőeszköz nem volt megfelelő.
Tehát ez tény.
Az ügyészség ellenben azt állítja, hogy a munkáltató
bármilyen védőeszközt biztosíthatott a munkához és ez
megfelelt az előre elvárható gondosság követelményének.
Ez az állítás nyílvánvalóan ellentmond az MVT63/2
tartalmának! És persze gyakorlatilag jogszerűen lehetővé
teszi a kisérletezést a dolgozó beleegyezése nélkül. Én nem
vagyok kisérleti egér. A jogegység elve szerint ez azt
jelenti, hogy ezt bármelyik munkáltató, bármelyik
munkavállalóval megteheti Magyarországon!
Tehát, törvényesen jár-e el az ügyészség akkor, ha egy
érvényes MVT63/2 törvény tartalmának ellenkezője szerint jár el?
A veszélyeztetés fogalma a törvény szerint pedig az, ha
természetes személy életét egészségét veszélybe hozzák.
Én úgy gondolom, hogy állampolgárként elvárhatom a
jogszolgáltató szervektől azt, hogy az érvényes törvények,
rendelkezések szerint, azokat nem sértve járjanak el!
Önhöz a kérdésem az, hogy hogyan szerezhetek érvényt ennek a
civilizált államokban nyilvánvaló jognak? A továbbiakban az
ügyészség felügyeleti szervéhez célszerű fordulnom, vagy
valamelyik uniós jogyszolgáltatóhoz?
A következő kérdésem is érvényes továbbra is: A pótmagánvád
elfogadásához az ügyészség azt a feltételt szabja többek
között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett személy (a
vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi igazolványszámát,
anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az adatokhoz
törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró szerv
teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ez
lehet-e törvényes egy jogállamban?
Ha válaszol előre is köszönöm.

A
feljelentésben elegendő természetesen körülírni egyértelműen
az adott személyt (XY cég Z beosztású munkavállalója) - ha
az egyértelműen azonosítható. Persze névvel még jobb, és
azért egy ember nevét még ki lehet deríteni. Ezek után a
bíróság által kért adatok magából a megszüntető határozatból
ki kell, hogy derüljenek.
_________________
Quidquid latine dictum sit, altum viditur

z ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajon
miért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmi
mérnökét? Azért mert:
A munkáltatónál .......... volt a felelős és munkaköréből
következően
jogosult - kötelezett szakember védőeszközök kiválasztásának
elvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességként
végezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként.
Az nem
vitatható, hogy a munkáltató által biztosított védőeszközök
alkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az sem
vitatható,
hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így a
veszélyeztetés
megvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban az
esetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogy
visszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, ha
annak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak a
bizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak a
vállalatnál nincsen
munkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásának
menetében. Így ........... megnevezése problémamentes, ezért is
vállalom a személyes felelősséget.
Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghoz
jutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez az
törvényesen nem juthat hozzá. Abban az esetben ha nem
fogadják el a pótmagánvádat az
adatok hiányosságára hivatkozva, kérem segítsen
megfogalmazni egy
panaszt, mert ez egy jogállamban nem fogadható el. Gondolom az
alkotmánybírósághoz kell beadnom ezt a beadványt, vagy a bíróság
felettes szervéhez.
Meg kívánom támadni azt az álláspontot is, amely szerint
bármilyen
védőeszköz adható abban az esetben, ha nincsen a bizt. adatlapon
konkrét típus megjelölve. (ez a kísérletezés az alany ill.
veszélyhelyzetbe hozott személy előzetes tájékoztatása és
hozzájárulása nélkül, aminek vállalása nem várható el egy
munkaszerződés alapján) Ez az összes magyarországi munkavállaló
alapvető emberi jogait csorbítáná, mert minden felelősséget
levenne
az ehez hasonló esetekben a munkáltatóról! Nyilvánvalóan, a
munkavédelem szakma szabályai szerint -és ez bármely más
szakmában igaz, ahol életet egészséget veszélyeztető helyzet
jöhet
létre a tevékenység során- az alkalmazott védőeszközök
kiválasztásának procedúráját nem szabad mások életét testi
épségét
veszélybe hozva végezni, mert ez a cselekmény a
veszélyeztetés. MVT62/3. (ha
például egy aútószerelő fékjavítást végez alkatrészcserével,
amely
alkatrész lehet bármilyen gyártmányú, az ügyfélnek nem
adhatja át
anélkül a járművet, hogy előtte meggyőződik az alkatrész
alkalmasságáról, arról hogy betölti-e a funkcióját,
megfelelően működik-
e. A mi esetünknek az analógiája a példa szerint: elküldi az
ügyfelet a
forgalomba, azzal hogy hozza vissza a kocsit, ha azt
tapasztalja, hogy
nem megfelelő a fék és ezt megismétli többször egymás után.
Ha az
ügyfelet az alkalmatlan fék miatt baleset-sérülés éri,
veszéjhelyzetbe
kerül nyilvánvaló az, hogy a javítást végző követte el a
veszélyeztetést, megszegte szakmálya szabályait.
Az sem lehet törvényes, ha a bizonyítottan tudomásukra jutott
bizonyítékot nem veszik figyelembe - a meghallgatási
jegyzőkönyv a
védőeszközre vonatkozó része(a fénymásolatát a két utóbbi
beadványomhoz csatoltam), ami bizonyítja azt, hogy az elutasító
határozat állítása ellenére a balesetet okozó egyik
veszélyes anyag
adatlapján meg volt nevezve az alkalmas védőkesztyű. Ebből az
következik, hogy a munkáltatónak a baleset időpontjában tudomása
volt arról hogy milyen védőeszközt kell biztosítania a
munkavégzéshez.
Erre a tényre hivatkozva kell a továbbiakban panaszt tenni,
mert birtokunkban van egy a nyomozás
megszüntetését fellfüggesztő határozat, ami utasítja a nyomozó
szervet minden fellelhető és lehetőséges bizonyíték
figyelembevételére.
Véleményem szerint, mivel a nyomozást nem végezték el a felettes
szerv utasításának megfelelően, azt kellene hangsúlyoznunk,
hogy a
pótmagánvád időszaka még nem érkezett el, mert a nyomozás nem
teljes a jelen pillanatban. Ezért kértem a Fejér megyei
Főügyészség
NF.3018/2005/4/1 B2339/2005. határozat indoklásában foglaltaknak
megfelelően a "valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzését" . Mellékeltem az eddig általuk nem értékelt
meghallgatási
jegyzőkönyv másolatát.
Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna a
baleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonsági
adatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom
kellett,
amely munkafolyamat során engem sérülés ért. Kértem a nyomozás
folytatását a fentiek miatt Aug. 21.-én. Trükkös
fiúk véleményem szerint, mert Fejér megyei főügyészség
NF.3018/2005/6 Júli. 26.-i
levelében azzal utasította el további ügyészi intézkedés
megtételét,
mivel ezen ügyben pótmagánvádlóként léptem fel. Azt viszont
ők is
tudják, hogy az általuk támasztott feltételeket(adatok:
szem.ig szám, anyja neve, születés ideje) törvényes úton
nem szerezhetem be. Ez egy jogállamban nem lehet törvényes.
Azt írod, a személyt elegendő -természetesen- körülírni. Azt
megtettem, hiszen megadtam melyik munkáltató milyen
beosztásában áll és a nevét, lakáscímét is leírtam.
Továbbra is kérdésem: az ügyészség eltekinthet-e a
Munkavédelmi törvény 62/3 par. tartalmától? Mert jelenleg
semmibe veszi, mintha nem is létezne!


Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya.


>> Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került
közzétételre.

(Én nem írtam alá semmiféle nyilatkozatot! Horgosi Imre)

>> Kapcsolódó anyagok
>> Letölthető dokumentumok

>> * Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont Nyilatkozata
a Horgosi Imre kontra Visteon Hungary Kft. ügyében (1161KB)
>>
>>
>>

* ---Original Message-----

> From: dr. .............
> Sent: Saturday, May 19, 2007 5:44 PM
> To: Tejnóra Tibor; Horgosi Imre
> Subject: Re: www.gkm.gov.hu/...kulgazd/oecd/mnkp.html
>
Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!
Nagyon köszönöm a tájékoztatást a közzétételről, és bár
részletesen nem olvastam el a nyilatkozatot (gondolom, nem
sokban különbözik az ön által
már egyszer megküldött végleges változattól), egy mondat
megragadta a figyelmemet:
>
> "Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került
közzétételre."
>
> Mint talán emlékszik, ügyfelem a nyilatkozatot nem írta
alá, így ez a mondat a GKM honlapján félrevezető. Kérem,
hogy a szöveget a tényeknek megfelelően módosítani szíveskedjék.
> Tisztelettel,
> .................
>
>> *Tisztelt Címzettek!*
>>
>> *A mai napon közzétételre került az OECD Magyar Nemzeti
Kapcsolattartó Ponthoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban
készült sajtó közlemény és Nyilatkozat.*
>> Üdvözlettel:

Tejnóra Tibor vezető főtanácsos

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.

Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764
>>
>> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu
>>Dátum: Mon, 21 May 2007 13:04:03 +0200
Feladó: .......................................
Címzett: "Tejnóra Tibor" ,
"Horgosi Imre"
Tárgy: Re: www.gkm.gov.hu/...kulgazd/oecd/mnkp.html


Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!
Köszönöm a válaszát, azt elfogadni azonban nem tudom. Mivel
a honlapon
olvasható mondat szerint a nyilatkozatot a két fél aláírta,
márpedig az
ügyben nem az NKP és a cég a két fél, hanem a kérelmező és a
kérelmezett, vagyis Horgosi úr és a cég, ezért változatlanul
félrevezetőnek tartok egy olyan szöveget, amely a nyilatkozat
kompromisszumos jellegét sugallja. Egyebekben az, hogy egy
más, link
alatt megnyitható dokumentum (a Nyilatkozat) átolvasása után
a valós
helyzetre is fény derül, még nem teszi indokolttá a honlapon
egy a
valóságnak meg nem felelő szövegű sajtóközlemény
elhelyezését. Üdvözlettel,
......................
> Tisztelt .................. ügyvéd úr!
>
> A Nyilatkozat a két aláíró felet illetően világos
helyzetet rögzít. Aláírások (intézményi névvel kiegészítve)
és hivatalos pecsétek vannak elhelyezve a Nyilatkozat végén.
Az eredeti magyar dokumentumot tette közzé a Magyar Nemzeti
kapcsolattartó Pont. A Nyilatkozat és a sajtóközlemény
egyidőben és egy helyen lett közzétéve, így nem tartjuk
indokoltnak és szükségesnek sem módosítás megjelentetését.
>
> Tisztelettel:
>
> Tejnóra Tibor vezető főtanácsos
> Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
> 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.
> Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764
> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu

> Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya.
Továbbra is az a kérdésem: érvényben van-e az Mvt 63. ha
igen, köteles-e ennek megfelelően eljárni a jogszolgáltató?
További kérdésem : hogyan érhetem el azt, hogy megfelelő
szövegű sajtóközlemény jelenjen meg a minisztérium honlapján?
Horgosi Imre 06/30/ 263-99-35

Egy munkás törvények által biztosított jogai nem
érvényesülnek maguktól. Egyetlen munkás sem rendelkezhet
ezekkel a jogokkal addig, amig azok védelmét az állam , a
jogszolgáltató hatóságai által nem garantálja. Véleményem
szerint ebben az ügyben a Magyar állam választhat a becsület
és a becstelenség között.
Ezekben az időkben is lehetetlenné teszi a hallgatást az
emberi tisztesség.Nem adom fel a reményt, az eddig történtek
ellenére ragaszkodom a
törvényességhez, mert az eddigi határozatok álláspontom
szerint nem jogkövetőek.
Elképzelhetünk olyan munkásokat akiket megfosztottak
törvényes jogaiktól. Ezek a munkások egy idő után legalábbis
a legtöbbjük, elveszítik a méltóságukatmert elveszítik
önmagukat is.
Olyanfüggő viszonyban álló alkalmazottá válnak, akiknek
testi, mentális épsége felől emberi
érzelmek nélkül, a törvények mellőzésével dönthetnek
egyszerűen profitérdek alapján.
Rendkívül fontos, hogy rámutassunk arra, mi történt a
törvényességgel a jogszolgáltatói
magatartás támaszával ma Magyarországon!Ma a hatalom nem
tekint a munkásokra úgy mint egyénekre.

Mindíg csak kiszolgáltatható tömegként kezeli őket.
Megteheti-e a Visteon anélkül hogy a törvényeket
megkérdőjelezi azt hogy alkalmazottját illegálisan
alkalmazott veszélyesanyagokkal , alkalmatlan
védőeszközökkel munkára kényszeríti? Az az ügyészi
álláspont, hogy ez megfelel az előre elvárható
gondosság elvének, veszélyes példát jelent, olyan példát,
amely álláspontom szerint a múlt
fasisztoid szellemiségét idézi.
Túl veszélyes a mai világunkban élni és nem csak azok miatt
az emberek miatt akik szörnyűségeket hajtanak végre, hanem
azok miatt is akik csak ülnek a
fenekükön és hagyják hogy a rossz dolgok megtörténjenek.
(Einstein)
-----Most azokat a választási lehetőségeket próbálom
felsorolni, vizsgálni amelyek mindenki előtt nyitva állnak.
Cynthia Ozick: Amikor az egész lakosság szemlélődő
álláspontra helyezkedik az áldozatok szövetséges nélkül
maradnak, kontroll hiányában a
bűnelkövetők helyzete erősödik.Ma a munkások többsége a
változatos információszerzési lehetőségek
ellenére nem tudja mi zajlik körülötte, mert nem akarja
tudni. Pontosabban, mert"nem tudni" akarja. Ma magyarországo
véleményem szerint egy sajátos viselkedési forma terjedt el:
akik tudják nem beszélnek, akik nem tudják nem tesznek fel
kérdéseket, akik mégis kérdeznek, felszólalnak,
elfogadhatatlan válaszokat kapnak. A tipikus Magyar munkás
így éri el és így védi meg a tudatlanságát. Becsukja a
száját, a szemét, a fülét, erősítgeti magábana nemtudás
illúzióját, s ezzel az érzést,hogy nem cinkos abban, ami az
ajtaja előtt zajlik.
Emil Staub professzor szerint, a szemlélők, a nem cslekvők,
a félreállók sokkal fontosabb szerepet játszanak a
társadalom életében mint azt általában hisszük. A
megfigyelők, a nem cselekvők, akik szemtanúi egy eseménynek,
de közvetlenül nem érintettek az elkövetők tetteiben
,reakcióikkal alakítják a társadalmat. A személők
cselekedeteinek rendkívül erőteljes hatása van,
ők döntik el hogy egy eseménynek mekkora a jelentősége s
ezzel a többi embert az együttérzés,
vagy a közömbösség irányába mozdítják el. Közvetíthetik a
törődés értékeit, de közömbösségükkel,
passzív együttműködésük révén megerősíthetik a törvénysértők
helyzetét is.
-----A bátorság kérdése.
A munkásokbanvalahogy nem áll össze a kép. bizonyos
következtetéseket nem vonunk le. Az esetlegesen meglevő
tudásrészletek ésa konkrét esetekre való
alkalmazás között áthidalatlan szakadék van. Nem engeik az
agyuknak, hogya kettőt akár
távolról is összekapcsolja. Vajon a gyávaságunk miatt van ez
így? ( ajánlott irodalom:
Népszabadság, 2005 Márc. 12.Hétvége 7.
oldal.munkasmeltosag.hu utolsó bekezdés.)
Tiltakozhatunk, tiltakoznunk kell, talán meg tudunk
változtatni valamit. Ne hagyjuk a dolgokat
messzebbre menni. Valakinek cselekednie kell. Amit itt
leírtam, sokan mások is tudják. Csak ők
nem mernek hangot adni a véleményüknek. Így ők is
bűnrészessé válnak? Hogyan viselik az emberek a
hatóság tisztviselői a cinkosság terhét? Mi a
cinkosság?Azért már cinkossá válik valaki mert tud
a törvénysértésekrő? Vagy azért cinkosok mert nem a
törvények szerint járnak el? Marion Pritchard
mondta: azt hiszem az ember tartozik magának azzal a
felelőséggel, hogy tisztességesen
viselkedik.........
Ha az ember ebben hisz, úgy viselkedik, hogy békébenlehessen
önmagával. A tetteinkben alapvető
morális Meggyőződésünk fejeződik ki. Ha nem teszünk semmit,
mi magunk leszünk felelősek a
legveszélyesebb mentség elterjedéséért, vagyis hogy az
emberek erejét meghaladja hogytudomásul
vegyék, mi zajlik körülöttük, és tegyenek ellene valamit.
Tisztában vagyok azzal, hogy törvénytisztelő állampolgárként
kell élnem, nem szíthatok parttalan lázadást a hatóságok
ellen. De ugyanakkor a lelkiismeretem
azt diktálja: érvényt kell szerezni a törvényeknek,
tiltakozni kell az illegális ipari kisérletek
ellen, pláne akkor, ha azok a munkás testi épségét,
egészségét veszélyeztetik.
Az állam hatóságai véleményem szerint nem csak hogy nem
használják erejüket és eszközeiket arra,
hogy a Visteon törvénysértő technológiai kísérletét
segítsenek részleteiben kivizsgálni és a
törvény szellemében eljárni , hanem a rendelkezésükre álló
eszközöket a probléma szőnyeg alá
söprésérehasználják fel. Nem csak hogy nem igyekeznek a
pontos tényállás megismerésében segíteni engem, hanem
megakadályoznak fontos információ megszerzésében a veszélyes
anyag honosításának ügyében.
Amiért én küzdök, nem csak az én ügyem, de én is felelős
vagyok. A következő kérdéseket tartom lényegesnek:
-----1, meg kell-e büntetni azokat akik törvénysértéseket
követtek el? Ha igen, kiket kell felelőségre vonni? A
munkáltatói jogokat gyakorló igazgatót?
a Felelős munkavédelmi mérnököt? Az üzemorvost? A közvetlen
irányító gyártómérnököt? Az ügyben
véleményem szerint cinkosságot vállaló és mulasztó hatósági
alkalmazottakat?
-----2, eljárást, pert kell-e folytatni ezek ellen az
egyének ellen? mi legyen a per célja? A törvénysértések
megtorlása? Vagy precedens, intő és jogilag útmutató példa
teremtése a jövő számára?
-----3, kit kell perbefogni? Perelhetők-e olyan emberek akik
nem az érvényes törvényeket követve hozták határozataikat?
Hanah Arendt: A megtörtént események értékelésetalán
segítheti azembert abban, megtartóztassa magát a rossz
cselekedetektől, sőt hogy esetleg elítélje azokat.
A Visteon döntéshozói ebben az ügyben használeti eszközzé
degradálták a munkást.
A per kezdeményezésével az a célom,hogy leszögezzem azt az
erkölcsi álláspontomat, állampolgári
igényemet hogy senki se érezhesse jogának sem a jelenben,
sem a jövőben, cselekedjen akár a saját
belátása szerint, akár utasításra hogy az érvényes
törvényeket megsértse ésa következményeket
elkerülje.
Ha a Visteon érdekei azt kívánják hogy egy alkalmazott
olyasmit kövessen el, legyen az aktív cselekedet, vagy
mulasztás, ami törvénytelen, köteles-e az
alkalmazott engedelmeskedni?
Minden olyan bűntett amit szőnyeg alá sepernek igazolt
legalizált, jóváhagyott bűntetté válik.
Az elkövetök és a hatóságok részéről az egyik stratégia
lehet az elfelejtendő ügyben a
tagadás,vagy annak állítása ebben az esetben hogy a
történtek nem sértették a fennálló
törvényeket.
A következő taktika az lehet hogy a kérdéses esemény csak
egy a hasonló események sorában. Ezt relativizmusnak,
-igen,de--szindromának nevezik.
egy másik módszer a történtek megmagyarázása, a teljes
igazság és a legfontosabb tények
elhallgatása.
Ezek a stratégiák lehetőséget adnak aközömbösségre, a
távolságtartásra, a cinkosságra.
Az olyan kérdések amelyekkel nem akar az állam foglalkozni,
egyfajta jelei az elnyomás
szándékának.Ez a stratégia az elnyomó állam sajátja, hiszen
lehetővé teszi olyan információk
szőnyegalá seprését amelyek veszélyeztetik a hivatalos
álláspontot.-Goleman Daniel.
Szégyenkeznék, ha nem beszélnék a történtekről. Nem szabad a
törvénysértéseket átértelmezni, nem
szabad a meg nem történtség látszatát kelteni. Aki
elfordítja a szemét a múltról, az a jelent sem
látja.
Robert Kennedy mondta: Mindíg amikor valaki kiáll egy eszme
mellett, vagy felszólal az igazságtalanság ellen, a remény
egy kis sugarát indítja útjára.